Sziasztok! Tudom nagyon el tűntem, de már a suli első pár hete elég nehéz volt, ráadásul még a laptopom is elromlott.. :/ De sikeresen megjavították és mostantól megpróbálok újult erővel neki vágni megint a dolgoknak. :) Viszont annak nagyon örülnék, ha jönne pár vélemény, hogy ti mit gondoltok. ;)
Jó olvasást! :)
Ölel titeket Melcsi A.M. :)
* Emma *
* 1 hét múlva *
Csodás volt ez hét a lányokkal, bár Danival csak
keveset találkoztam és nagyon hiányzott. Még a buli másnapján megbeszéltük,
hogy Panni miatt tartjuk a távolságot egy kicsit és ez sikerült be is tartanunk,
aminek az lett az eredménye, hogy már Panni is megjegyezte milyen keveset
vagyunk együtt. Talán kezdi elfogadni a kapcsolatunkat? De az a reggel mikor
utoljára a szerelmem mellett ébredtem…
* visszaemlékezés *
Miután hosszas lustálkodás után kimásztunk az igen
puha ágyából gyorsan felöltöztünk és elindultunk a földszintre „reggelizni”.
Lefelé megpillantottam a szerelmem szüleit, akik
meglepődve nézték, ahogy én nagy nyugodtan lépkedek le a lépcső Dani meg a
hangokból ítélve, ugrálva jön mögöttem. Ezt az apukája szóvá is tette neki.
- Jó napot srácok! Jó, hogy felébredtetek végre. –
nevetett – Dani te meg mit ugrálsz itt össze-vissza?
- Sziasztok! Semmit csak jó kedvem van. Van kaja? –
tért rögtön a lényegre még mindig pörögve.
- Igen, a pulton megtaláljátok még meleg, úgyhogy
hajrá, de mi most megyünk.
- Hova?
- Úgy döntöttünk anyáddal, hogy mai napot együtt töltjük,
ezért mind ketten szabit vettünk ki. Na de most mi már menjünk. Sziasztok. –
válaszolt Brad és kifelé kezdte húzni Emilyt a házból.
- Sziasztok. Jó szórakozást. – kiabáltam utánuk
széles mosollyal és a konyha felé indultam ahol Dani már elkezdett teríteni.
Én is segíteni akartam neki, de ő csak leültetett
és fojtatta tovább, amit elkezdett. Akárhányszor próbáltam felállni vagy valami
visszanyomott és tett vett tovább. Végül végzett mindennel így leült elém és
csendben neki fogtunk falatozni.
Én hamarabb végeztem ezért megvártam, míg ő is
befejezi, hogy aztán elmondjam neki az ötletemet, ami Panni miatt jutott
eszembe. Mikor elpakoltunk mindent megöleltem és egy kicsit eltolva
belekezdtem.
- Nézd Dani.. az jutott eszembe, hogy.. tudom nehéz
lesz.. de ez most tényleg meg kéne.. – dadogtam.
- Em mi a baj? Ugye nem szakítani akarsz velem?! –
kezdett aggodalmaskodni.
- Nem dehogyis. – vágtam rá és megpusziltam – Csak az
jutott eszembe mi lenne akkor, ha ezen a héten kevesebben lennénk együtt..
- Miért?
- Panni miatt. Tudom, hogy nehéz lesz, de ezt most
meg kell, csináljuk. – és nem bírtam tovább megcsókoltam.
Elválva csak ennyit mondott az én kincsem.
- Rendben, de lenne még egy kérésem. Még egy filmet
megnézünk, aztán elengedlek és mehetsz a lányokhoz. Oké? – ölelt meg jó
szorosan.
- Oké, de lenne nekem is egy kérésem.
- Mi lenne az? – terelgetett a szobájába filmet
nézni.
- Kéne tőled egy póló. – ültem le az ágyára egy
nagy mosollyal.
- Minek az neked? – mosolygott.
- Háát..
- Mindegy is. Itt van, de én is kérek valamit, ami
a tiéd. – rakta be a filmet és feküdt le mellém.
- Rendben. – bújtam hozzá.
A filmet összebújva és csendben néztük meg. De a
végén mikor indulni akartam nem akart elengedni, de most már muszáj lett volna.
Az elköszönést még náluk csináltuk a négy fal között aztán haza kísért és
miután oda adtam neki, amit kigondoltam egy utolsó csók után szomorúan ment
haza.
* vissza a jelenbe *
Ez a hét tényleg jó volt. A csajokat nagyon sok
helyre elvittük, voltunk vásárolni olyan igazi csajos módon, állatkertben,
vidámparkban, több féle strandra, bejártuk csak úgy sétálásból szinte az egész
környéket és persze bulizni is elmentünk jó párszor.
Dani persze nagyon hiányzott éppen ezért vettem fel
minden este fürdés után az ő pólóját. Miután megbeszéltük, hogy mit fogunk
másnap csinálni befeküdve az ágyamba és hajtottam úgy álomra a fejem, hogy azt
szagolgattam, mert érződött rajta az számomra megnyugtató illata. Ennek
segítségével minden éjszaka, ha bár csak az álmomban, de vele voltam.
Persze ezen a héten végig nekünk kellett főzni,
csak mert itt voltak a lányok. Anya csak annyi szabályt szabott nekünk, hogy
főznünk kell, és ha este elmegyünk valahová legkésőbb 11-re legyünk otthon,
hisz hiába volt velünk Anita és Szandi neki a szemébe még én és Panni kicsik
vagyunk. Félre értés ne essék, imádok főzni-sütni (ezt is anyától örököltem)
ahogy a csajok is. Így a hét első felébe még jól éreztük magunkat és nagyon sokat
szórakoztunk közben, viszont már a vége felé elég unalmassá vált. De mi
érdekesség képen kipróbáltunk egy csomó receptet és bár elsőnek csináltuk elég
jók lettek.
De a bulik voltak a legjobbak. Elsőről mondjuk
hamar el kellett jönnünk mivel Ani sikeresen elszakította a ruháját és még hazafelé
a magas sarkújának is letört a sarka. Viszont a többi nagyon jól sikerült, ami
azt jelenti, hogy sikerült a lányoknak megismerniük pár helyes és jó fej srácot.
Akikkel attól fogva néha találkozgattak, Szandinak volt a legnagyobb
szerencséje így össze is jött a számára szimpatikus sráccal és úgy tűnik nagyon
boldogok állítása szerint szerelem volt első látásra. Bár a lányok se panaszkodhatnak, hisz úgy látszik nekik is alakul
valami.
Utolsó pár napban nem igen mentünk sehová maximum kutyát
sétáltatni/futtatni, hogy lefáradjon kicsit. Tényleg el is felejtettem még a hét elején kaptunk egy kutyát, akit
Csikasznak neveztünk el. Nagyon aranyos és állandóan a sarkunkban van így
vigyázni kell, nehogy rá lépjünk véletlenül. Anya mikor haza hozta nagyon
meglepett minket, mert már nagyon rég szerettünk volna kutyát csak eddig nem
lehetett.
A végső nap
előtt két nappal pedig vagy csak simán sétálni, avagy otthon pihentünk és
beszélgettünk. Igyekeztünk kitalálni, mikor tudunk még egy ilyen hetet csinálni
mikor Panni hirtelen rám nézett és…
* visszaemlékezés *
- Emma lenne egy kérdésem. Lehet idiótán fog
hangzani, de.. Hogy-hogy ilyen keveset vagy Danival? – láttam rajta, hogy
tényleg érdekli.
- Hát tudod, most őszinte leszek mielőtt haza jöttem
volna tőle a buli másnapján megbeszéltük, hogy egy kicsit kevesebbet leszünk
együtt miattad. – öleltem meg – De nem értsd félre nem rossz értelembe miattad
csak nem akartuk, hogy rosszul érezd magad miattunk és jó kedvel, emlékez majd
vissza erre hétre.
- Jaj, de cukik vagytok. Köszönöm. – ölelt meg most
engem jó szorosan.
* vissza a jelenbe *
Sajnos ez is elérkezett. Szomorú vagyok, hogy a
lányok elmennek, és nem tudom mikor lesz következőleg ilyen, mert következő
héten megyünk anya, Ani és én nyaralni aztán még Dani is emlegetett valami
meglepetést. Úgyhogy érdekes lesz ez az elkövetkezendő pár hét.
De most az a lényeg, hogy a lányok elmennek, furcsa
lesz, nélkülük viszont Dani ma itt alszik és végre vele is lehetek egy fél
óránál többet.
- Na, lányok apa megérkezett kint vár a kocsival
minket. Szóval mi most megyünk és majd valamikor a közel jövőben találkozunk.
Sziasztok! – ölelt meg minket Szandi aztán csomagjait felkapva már indult is.
- Szia. – mondtuk egyszerre a nővéremmel.
- Hát akkor én is megyek, ne várjanak rám.
Vigyázzatok magatokra, és azért ha nem is találkozunk, szeretnék felőletek
hallani. Oké? – ölelt meg egymás után minket – Emma te meg legyél minél
boldogabb Danival – kacsintott rám – sziasztok! – szaladt ki az ajtón és a kocsi
felé ment.
- Szia! – kiabáltunk megint csak egyszerre utána.
Még egy intés után megindultunk be a házba aztán fel
az emeletre.
- Hát egyedül maradtunk. – szólt kedvetlenül Anita.
- Nyugi nem sokára úgy is megint találkozunk velük.
Ezzel a mondattal mentem be a szobámba ahonnan
gyorsan át mentem a saját fürdőmbe, ruháimat a szennyes tartóba dobáltam és
beálltam a meleg víz alá.
Nagyjából fél óra áztatás után eszembe jutott, hogy
Dani mindjárt itt lesz így hamar elzártam a csapot, magam köré csavarva a törülközőmet
léptem ki a kádból, de szerencsétlenségemre megcsúsztam és…
Nagyon jó lett :) kövit
VálaszTörlésKöszönöm :) Igyekszem ;)
VálaszTörlés