Jó olvasást! :)
Ölel titeket Melcsi M. :)
* Panni *
Nem értem mi van velem
hisz megígértem nekik, hogy mellettük leszek, bár egy kis időt is kértem, de
ott voltam a legjobb barátnőm mellett a balesete után, hisz már lassan nyolc
éve vagyunk barátnők. Most meg indulás után tudhattam, meg Szanditól, hogy
bulit szerveznek. Beszéltünk telefonon Emmával, de érdekes módon ezt nem
említette meg. Egyik részem örül, amiért boldog a másik részem pedig próbálja
elfogadni, de valahogy nagyon nem sikerül neki.
Miután kiszálltam a
kocsiból haza indultam, szerencsére csak pár utcányira jutottunk a házunktól
így nem is kellett olyan sokat sétálnom a csomagjaimmal. Végig gondolkoztam az
utat és igyekeztem rá jönni mi gáttól meg abban, hogy elfogadjam őket. Legbelül
kavarogtak az érzéseim és nem tudtam melyikre hallgassak. Haza érve anya
csodálkozott mért jöttem vissza, de nem kezdtem el neki magyarázkodni akár hogy
is kérdezősködött, csak felhurcoltam a cuccokat a szobámba. Az ajtón belép azonnal
ledobtam a táskákat, bezártam az ajtót és azzal a lendülettel elterültem az
ágyamon miközben fojtattam az előző tevékenységemet az agyalást.
Komolyan nem értem mért
csinálja velem ezt a sors. Mit tettem, hogy a legjobb barátnőmtől egy majdnem
elfelejtett számomra régen fontos srác választ el? Ezért az elválasztásért én
vagy ő a hibás?
*
*
*
Egész napomat végig
gondolkodtam, de nem jutottam semmire. Anya úgy este felé bekopogott hozzám így
nagy nehezen össze szedtem magam és beengedtem.
- Gondoltam éhes vagy –
nyomta a kezembe a tálcát a küszöbön állva.
- Köszi, de nem vagyok
éhes.. – húztam el a szám miközben leraktam a tálcát az éjjeli szekrényemre és
visszafeküdtem az ágyra.
- Mi a baj kicsim? – ült
le mellém és kezdte el simogatni a hajam.
- Emlékszel, hogy régen
volt egy srác, akiben csalódtam?
- Igen, de ehhez mi köze
van Emmának?
- Az, hogy Dani volt az
a srác – néztem rá könnyes szemmel.
- Jaj kicsim.. – ölelt meg.
- Anya nem tudom, mit
csináljak.. – és elmeséltem neki mire „jutottam” délután.
- Drágaságom én,
megértelek, mert velem is volt ilyen a te korodban, de szerintem nem kéne a boldogságuk
útjában állnod. Főleg, hogy megígérted nekik. Tudom nehéz, de el kéne fogadnod
a helyzetet. Gondolj, bele Emma a te helyedben mit tenne? Szerintem örülne a
boldogságodnak és melletted lenne. – ezzel felállt és ki ment.
Lehet, tényleg igaza
van? Tényleg ilyen egyszerű lenne?
Ezek a kérdések és még
több száz pörgött az agyamba mikor elaludtam.
* reggel *
Fáradtam ébredtem fel mivel éjszaka sokszor felébredtem
és még álmomban is Emmán és Danin gondolkodtam. Viszont szerencsémre már
kezdett megfogalmazódni bennem mit is kéne tennem.
Ahogy megláttam rögtön fel is ugrottam a helyemről,
aminek az lett az eredménye, hogy megint megszédültem és Dani kapott el így már
ő is mellettem állt. Nem tudtam mit kéne tennem, mondanom. A szívem szerint oda
rohannék, és a nyakába ugranék, de az eszem most mást diktál. Most pedig arra fogok
hallgatni ezért csak összefontam magam előtt a karjaimat és vártam mit
mond/tesz mikor ide ér. Pár méterre meg állt előttünk és bele is vágott a
közepébe.
- Nézd, Emma sajnálom. Nem tudom mi volt velem, de
ez az egy nap kellett, hogy lenyugodhassak és mellettetek legyek teljesen.
Nem tudtam mondani semmit csak néztem rá és vártam
szól-e még valamit.
- Emma kérlek. Tényleg sajnálom, nem akartalak
megbántani egyik ötöket se komolyan. – jött egyre közelebb.
- Kicsim ne legyél, ilyen szigorú vele kérlek. Hisz
ez neki nehéz lehet így látni minket. – suttogta Dani.
Nem tudtam mit tegyek hisz Daninak igaza van, de
akkor is cserbenhagyott.. De mint általában most is a szívem nyerte meg a
harcot az eszem ellen.
- Rendben. Megértelek és nincs semmi baj. Gyere
ide. – tártam szét a karom és mosolyogtam rá.
- Akkor komolyan nem haragszol? – kérdezte hitetlenkedve
és oda jött hozzám.
- Persze, hogy nem. – öleltem meg jó szorosan.
- Gyere, ülj le mellénk. – szólalt meg már hangosan
Dani.
Ezek után az este még jobb lett. Nagyon boldog
voltam, hogy mindenki, aki fontos nekünk itt van velünk. Végül sikerült az
énekelgetést is elkezdenünk, amin nagyon sokat nevettünk, de arra is rájöttem,
hogy Daninak nagyon jó hangja van.
*
*
*
Olyan két óra körül lehetett mikor kioltottuk a tűzet
és elkezdtünk összepakolni. A szüleink megengedték a buli alkalmából, hogy
Daninál aludjak. Amit Emily csak azzal magyarázott, hogy – „úgy is mindig
nálatok alszik most te vagy a soron”. Persze még megkaptuk pakolászás közben
pár beszólást, de nem foglalkoztunk velük.
Miután minden be lett termelve a házba és
mindenkitől elköszöntünk felmentünk az én kincsem szobájába. Meglepő volt
számomra, mert még nem voltam ott, de nagyon tetszett a berendezés meg minden.
Mivel pakolás közben elfelejtettem haza menni pár
ruháért és kicsim se engedett el így adott egy boxert és egy számomra hosszú pólót,
amivel gyorsan el is tűntem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a
kapott darabokat és ki mentem. Dani már az ágyban volt, amit nem értettem hisz
én elfoglaltam a fürdőt. Mikor észrevett letette a telefonját és rám nézett az
értetlen nézésemre csak annyit mondott.
- Lent is van egy fürdő.
Ezek után bemásztam mellé és elkezdtünk
beszélgetni, de a fáradság egy idő után közbe szólt és egymáshoz bújva elaludtunk.
* „Reggel” *
Kipihenten ébredtem fel és megnézve az órát rá jöttem,
hogy ez nem is olyan nagy csoda hisz a számomra legfontosabb emberrel aludtam
és ráadásul délig. Azt hittem még alszik az én drágám ezért óvatosan
megfordultam az ölelésében. Egy gyönyörűen álmos barna szempárral találtam
szembe magam, amit sajnáltam hisz szeretem nézni, amikor alszik.
- Jó reggelt! – mosolygott és megcsókolt.
- Neked is. Mióta vagy fent?
- Nem rég. Gyönyörű vagy mikor alszol. –
puszilgatott.
- Csak akkor? – toltam el és úgy csináltam mintha
haragudnék.
- Nem, te mindig gyönyörű vagy – puszilt volna meg, de elhajoltam – na, kincsem
ne már tudod, hogy szeretlek és számomra te vagy a legszebb. – kezdett el csikizni.
- Jó, na tudom. Csak hagyd abba kéérlek. – nevettem
és próbáltam lefogni a kezét.
- Én is így gondoltam. – hagyta abba és
megcsókoltam.
Szia! Nagyon tetszik a történeted, egy élmény olvasni :).
VálaszTörlésHogy miért?
- Mert egyedi;
- Mert nagyon jól fogalmazol;
- Maga a cselekmény pedig nagyon érdekes: ez a fő ok.
Te vagy az egyik kedvenc íróm. Kár, hogy még csak a történet ezen részén tartok, van még mit bepótolnom.
U.I.: Benne lennél egy cserében (csak akkor adom meg a blogom linkjét, ha igen)?
Szia! Nagyon szépen köszönöm! :) Aranyos vagy. :) Remélem a továbbiakban sem fogok csalódást okozni :)
TörlésU.I.: Természetesen benne vagyok a cserében! ;) Várom a blogod linkjét. :)
http://elet-az-elitben.blogspot.hu/
VálaszTörlésEgyébként te vagy az első, akivel cserélek :).
U.I: Olyan jó, hogy Panni és Emma kibékült <3!
Köszi, de próbáltalak ki rakni, de nen engedte.. :/ de majd holnap még megnézem :)
TörlésHát mindig kell egy első ;)
U.I.: örülök, hogy tetszik ;)
Sikerült megcsináltam! ;) Kint vagy :)
Törlés